k

k

2015. június 29., hétfő

3. fejezet

      - Hyung - fészkelődött zavartan Taehyung alatt Jungkook.
      - Igen? - kérdezte amaz még mindig elmerülve a másik szemében.
      - Lemásznál rólam? Nehéz vagy! - nézett rá bocsánatkér
ően.
      Taehyung egyetlen másodperc alatt visszatért a valóságba.
      - Jaj, ne haragudj! Sajnálom - állt fel gyorsan, majd kezét nyújtotta Jungkook felé, hogy
őt is felsegítse.
      Id
őközben Jimin és Hoseok is odaértek. Aggódva hajoltak oda a két fiúhoz.
      - Jól vagytok?
      - Minden rendben?
      - Igen, nincs semmi baj. Egyikünk se sérült meg - mosolygott Jungkook a többiekre.
      - Akkor folytathatjuk? - Jimin lelkesedése egy pillanatra se hagyott alább.
                        - Jó is lenne - nézett órájára Hoseok -, de ha most nem indulunk el, akkor elkésünk a megbeszélésr
ől, és Rap Monster leszedi a fejünket.
                        - Akkor majd délután folytatjuk - jelentette ki vidáman Jimin, a többiek pedig válaszképp bólintottak egyet.

Mire a próbaterembe értek, Namjoont, Yoongit és Seokjint már ott találták.
                        - El
őször is el kellene döntenünk, hogy miről szóljon a debütáló számunk - ragadta magához a szót a leader. - Olyan témát szeretnék, amihez mindannyian hozzá tudunk szólni.
                        - Hmmm - gondolkodott mindenki elmélyülten, szinte hallani lehetett, ahogy forogtak a kerekek a fiúk fejében.
                        - Mi lenne, ha a szerelemr
ől énekelnénk? - vetette fel az ötletet Jimin.
                        - Nem lenne az er
ős kezdés? - billentette kissé oldalra a fejét elgondolkodva Seokjin.
                        - Miért lenne az? Hisz’ mindannyian voltunk már szerelmesek!
                        - Te már csak tudod, te kis gigoló! - szívatta társát Hoseok.
                        - Tudod, hány lány volt értem odáig a középsuliban! - szegte fel büszkén a fejét Jimin.
                        - Biztos voltam benne, hogy te voltál a legmen
őbb srác a sulidban - vigyorogta el magát Yoongi.
                        - Hiába gúnyolódtok, majd meglátjátok!
                        - Mégis mit?
                        - Nekem lesz a legtöbb rajongóm a csapatból!
                        - Hát hogyne, Jimin - kuncogott Hoseok.
                        - Menj a francba! - fordított durcásan hátat a többieknek.
                        - Na, Jimin. J-Hope nem úgy gondolta - próbálta kibékíteni Seokjin.
                        - Végül is megpróbálhatnánk - gondolkodott el Namjoon.
                        - Fiúk - szólalt meg halk hangon Jungkook ­-, én még sosem voltam szerelmes.
                        - Mi? - lep
ődtek meg mindannyian. Még Jimin is visszafordult, elfelejtkezve duzzogásáról.
                        - Még sosem voltál szerelmes egyetlen lányba se? - nyíltak tágra a szemei.
                        - Nem is tetszett soha senki? - érdekl
ődött Yoongi kíváncsian.
                        - Nem volt rá id
őm - vallotta be pirulva a legkisebb. - Kiskoromtól fogva táncolok. A suli meg a próbák mellett nem maradt sok szabadidőm, és később még énekórákra is jártam.
                        - Szegénykém! - sóhajtott fel sajnálkozva Jimin, aki számára csajozás nélkül nem volt kerek a világ.
                        - Hé, még nem maradt le semmir
ől - mosolygott a fiúra Yoongi. - Még rengeteg ideje van megtalálni az igazit - pillantott szerelmes tekintettel Rap Monsterre.
                        - Remélem, én is olyan szerencsés leszek, mint ti. Olyan jó látni, mennyire szeretitek egymást.
                        - Biztos vagyok benne, hogy te is hamarosan megtalálod a boldogságot.
                        - Viszont továbbra sincs témánk - jegyezte meg száját elhúzva Hoseok.
                        - Na, és a suli? - szólalt meg a beszélgetés alatt most el
őször Taehyung. - Abban Jungkooknak is van tapasztalata.
                        - És mindnyájunknak megvan róla a véleménye! - Namjoon hangja nem úgy csengett, mintha túl sok pozitívummal lett volna az oktatási intézményekr
ől.
                        - Ez nagyon jó ötlet - helyeseltek a többiek is.
                        - Na, akkor ezt megbeszéltük. Házi feladat, hogy stílusos legyek - vigyorogta el magát Namjoon -, mindenki írja le a sulival kapcsolatos érzéseit dalszöveg formájában. Határid
ő, holnap tizenegy óra.
                        - Mi? Már holnapra? - kapott frászt Jimin.
                        - Nagyon szigorú tanár bácsi vagy! - mormogott maga elé Hoseok. A többiek arckifejezése láttán nevetésben törtek ki, de
ő korántsem találta viccesnek a dolgot.
                        Miután mindent megbeszéltek, elmentek ebédelni. Utána lepihentek egy kicsit, hogy aztán újult er
ővel lássanak neki a táncpróbának.

                        A terem ajtaja kicsapódott, és Yoongi, akár egy jó focista, becsúszással érkezett meg a többiek közé, akik a terem közepén ültek egy kupacban.
                        - Fiúk, ezt nézzétek! - kapta el
ő mobilját izgatottan. Nyomkodott rajta néhány gombot, majd a telefon képernyőjét a társai felé fordította.
                        El
őször egyikük sem értette mi érdekes van egy üres twitteres oldalban, de amikor meglátták a képüket és a nevüket, és végre leesett nekik, mindannyian ugyanolyan izgatottá váltak, akárcsak Yoongi.
          - Van hivatalos twitter oldalunk! Ez az! - öklözött a levegőbe Jimin.
          - Végre tudunk kommunikálni a leend
ő rajongóinkkal! - lelkesedett Hoseok is.
          - Tegyünk fel egy közös képet!
          Jungkook ötletét mindenki örömmel fogadta.
          - De kéne valaki, aki lefényképez minket - dobolt mutatóujjával mobilja oldalán Yoongi.
          Jimin hamar megoldotta a problémát. Kiviharzott a teremb
ől, majd két perccel később egy riadt gyakornok fiút maga után húzva tért vissza.
          - De aztán jó legyen a kép! - figyelmeztette, miután a kezébe nyomta csapattársa mobilját.
          A fiúk összeálltak, mindenki valamilyen aranyos vagy hülye pózt vett fel. A mobilon kattant a gomb, és elkészült a csapat első, rajongóknak szánt hivatalos képe.
          - Köszönjük - kapta ki a srác kezéből a telefont Jimin. Gyorsan megnézte a képet, hogy olyan-e, mint amilyet szerettek volna, majd már tolta is ki a gyakornok fiút az ajtón.
          - Suga, megvannak a belépési adatok?
          - Igen, azt is elmondta a menedzserünk, mikor összefutottam vele.
          - Akkor tiéd a pálya - nyomta a kezébe a készüléket Jimin.
Fél perccel kés
őbb már fent is volt a kép.
          - Máris van ezerötszáz követ
őnk! - bökött izgatottan a képernyőre Jungkook.
          - Ilyen rövid id
ő alatt ez nem semmi - füttyentette el magát Namjoon.
          - Mi lenne, ha kicsit motiválnánk
őket?
          - Mire gondolsz? - fordult Hoseok felé Yoongi, de a fiú válasz helyett kikapta kezéb
ől a telefont, és máris pötyögni kezdett. Mikor végzett, visszacsúsztatta a készüléket Yoongi kezébe.   A másik elmosolyodott, majd hangosan is felolvasta, mi áll a bejegyzésben.
          - Figyelem! Ha elérjük a tízezer követ
őt, Jimin megmutatja a kockás hasizmát!
          - Gondolod, ez elég motiváció a rajongóinknak? - vigyorgott Namjoon, mire Jimin szúrós tekintettel felhúzta a pólóját.
          - Ett
ől minden lány elalél - jelentette ki határozottan. - Tökéletes.
          Hoseok odanyúlt, és megérintette a fiú hasát.
         - Hát, azért én még gyúrnék rá egy kicsit - húzta el a száját, mire Jimin ijedten kezdte el tapogatni a kockáit.
          - Tényleg úgy gondolod, hogy még nem elég izmos?
          - Hááát - játszotta meg magát Hoseok, de a másik kétségbeesett arca láttán alig bírta visszafojtani kitörni készül
ő nevetését.
          - Ugyan már, Jimin, nem látod, hogy csak szívat? - vigyorgott Namjoon.
          - Teee... - vetette magát az említett Hoseokra. Szerencsére nem volt egy haragtartó típus, így pár perc múlva már ő is együtt nevetett a többiekkel.
          - Na, most, hogy ilyen remekül kiszórakoztuk magunkat, ideje dolgozni is egy kicsit - állt fel a leader.
          A többiek is feltápászkodtak, majd nekiálltak táncolni. A debütálásuk egyre inkább kézzelfogható közelségbe került, ezt mindegyikük érezte, így mindenki a lehető legjobb formáját igyekezett hozni.
          Így, hogy már heten vannak, és elkezdtek végre az első dalukon dolgozni, már nem kell sokat várniuk. A gondolatra mindenkit lázas izgatottság fogott el, hisz mindannyian erre a pillanatra várnak, azóta, hogy beléptek a céghez.

          Két és fél órával kés
őbb, izzadtan, fáradtan, teljesen kimerülve omoltak a táncterem padlójára. Az összhang immár tökéletes volt a fiúk között tánc terén. Annyira együtt mozogtak, mintha kiskoruktól fogva együtt táncoltak volna. Taehyung is meglepően hamar felvette a ritmust, pedig még csak két napja gyakorolt velük. Namjoon, aki a legkevésbé tudott táncolni, is rengeteget javult a tánctanára és Hoseok különóráinak köszönhetően.
          - Egy kis kosármeccs? vetette el szokás szerint Jimin.
          - Én meghaltam - terült el Jin.
          - Én viszont benne vagyok - ült fel Yoongi. - Azt hallottam, jó játékos vagy, kíváncsi vagyok, mit tudsz - fordult Taehyung felé.
          - Én benne vagyok!
          - Akkor nyomás!

          A két csapatkapitány Yoongi és Taehyung lett, akik aztán csapattársakat választottak maguknak. Szerencsére Taehyungé volt a kezdés joga, így a múltkori esetet elkerülend
ő, Jungkookot választotta elsőnek, aztán Jimint. Hoseokkal már volt alkalma együtt játszani, most kíváncsi volt a másik kettővel milyen lesz.
            Seokjin, aki túlságosan fáradtnak érezte magát a játékhoz, vállalta a bíró szerepét. A meccs végig nagyon szoros volt, és Taehyung hamar megállapította, hogy Yoongi tényleg kitűnő játékos.

            - Én nem vágyom semmi másra, csak egy forró fürd
őre - lihegte Jimin, két kezét térdén megtámasztva.
            - Én csak az ágyikómat akarom - nyögte Hoseok.
            - Azt hiszem, mindannyiunkra ráfér a pihenés vacsora el
őtt - jelentette ki fújtatva Namjoon.
            - Akkor kés
őbb találkozunk. - Hoseok lelki szemei előtt már látta is magát a párnácskáján pihegni.

            Miután mindketten lefürödtek, Namjoon épp azon volt, hogy megmasszírozza Yoongit, akinek igencsak elgémberedtek a tagjai a mai nap után. Szerelme hasra feküdt az ágyon, Namjoon pedig a csíp
őjére ült. Egy kis illóolajat öntött a kezébe, majd gyengéden masszírozni kezdte a fiú vállait.
            - Mmm - adott hangot tetszésének Yoongi.
            - Jólesik? - hajolt el
őre Namjoon, azzal csókolt lehelt a fiú nyakába.
            - Igen, és ez is - mosolyodott el.
            Namjoon épp azon volt, hogy további csókokkal kényeztesse a fiút, amikor kopogtak.
            - Hogy az a... - morgolódott, miközben lekászálódott Yoongiról, és elindult ajtót nyitni. - Ajánlom, hogy fontos legyen - mordult rá az el
őtte álló Jiminre.
            - A tánctanárod rád vár! - vetette oda amaz nem túl kedvesen a zord fogadtatás láttán.
            - A francba! - kapott fejéhez Namjoon. - Err
ől teljesen elfeledkeztem!
            Gyorsan ledobta a köntösét, felvett egy pólót, meg egy melegít
őnadrágot, és már szaladt is le a táncterembe.
            - Mondd csak, Jimin, nincs kedved megmasszírozni? - érdekl
ődött Yoongi, aki nem volt éppen túl boldog, hogy szerelmének pont most kellett lelépnie.
            - Még mit nem, én csak csinos lányokat masszírozok! - hátrált tiltakozásképp a másik.
            - Én talán nem vagyok elég szép neked? - rebegtette felé a szempilláit mosolyogva Yoongi.
            - Kapd be! Majd Namjoon megmasszírozz, ha visszajön!
            - Jól van, na! - fúrta a fejét párnájába Suga.
            - Aish! Rendben van! - emelte az ég felé két karját megadóan Jimin egy hatalmas sóhaj közepette. - De csak a vállaidat, rendben?
            - Igen, és nagyon szépen köszönöm - derült fel Yoongi arca a jó hírre.
Jimin letérdelt az ágy mellé, kezeit Suga vállára helyezte, majd gyengéden masszírozni kezdte.
            - Aranykezed van - dicsérte a fiú.
            - Naná,
őstehetség vagyok, nem tudtad?
            - Mondd, van valami, amihez nem értesz? - kérdezte nevetve Yoongi.
            - Nem hinném, én mindenhez értek - vigyorgott Jimin.
            - Kész f
őnyeremény vagy te nekünk!
            - Ne gúnyolódj, mert abbahagyom - fenyeget
őzött.
            - Kérlek, ne! - ijedt meg Yoongi. - Jó leszek, ígérem - nézett a fiúra kiskutya szemekkel.
            Jimin felnevetett.
            - Már értem, miért van annyira odáig érted Rap Monster.
            - Mert olyan elb
űvölő vagyok?
            - Inkább édes.
            - Köszi, Jimin. Te is elég jó fej vagy! - nevette el magát Yoongi.
            - Mintha ezt eddig nem tudtad volna.
            - De most bizonyosodtam meg róla igazán.
            - Könny
ű téged meggyőzni.
            - Hát, csak a megfelel
ő dologgal kell próbálkozni.
            - Ennyi elég lesz? Kezdenek elgémberedni az ujjaim.
            - Igen, köszönöm. Sokkal jobban érzem magam.
            - Na, akkor én megyek is.
            - Várj, nincs kedved megnézni velem egy filmet vagy valami?
            - Unatkoznál, még nem ér vissza Rap Monster, mi?
            - Igen - vallotta be szégyenl
ősen Yoongi.
            - Rendben, úgysincs nekem se mit csinálnom. De akkor akciófilmet nézünk.
            - Okés. Te választhatsz.

            A f
őhő
s épp leverte az utolsó rosszfiút is a filmben, mikor az ajtó kivágódott, és Hoseok jelent meg hatalmas vigyorral a képén.
            - Képzeljétek, a hétvégén álarcosbál lesz!
            - Jelmezbál itt? - nézett egymásra Yoongi és Jimin.

5 megjegyzés:

  1. Uhhhhh......várom a kövit....csak ne csalja meg Suga Namit........légyszi!!!
    Nagyon jó lett.....várom a kövit... <3

    VálaszTörlés
  2. Mikor várhato a következö része? :) <3

    VálaszTörlés
  3. mikora várható a következö része? már nagyon kiváncsi vagyok

    VálaszTörlés
  4. Légyszíves folytasd a sztorit! Nagyon tetszik és kíváncsi vagyok, hogy hogyan jönnek össze Kookie-ék!! :)

    VálaszTörlés